Érettségi utáni bolyongás – tizennégyezer kilométer kerékpárral

Érettségi utáni bolyongás – tizennégyezer kilométer kerékpárral

Egy bő év és tizennégyezer kilométer egy biciklin.

2017 szeptembere és 2018 novembere közötti tizennégy hónapban rengeteg helyre és helyzetbe sodort el az élet, és ezt – most, hogy hazaértem és mindez lezárul,t illetve ülepedni kezdett – el szeretném mesélni. Nagyon szívesen mesélném el, hogy milyen volt hónapokig élni a legkisebb görög szigeten, hogy mi van Iránban, vagy például Svájcban, hogy milyen volt gépfegyverekkel szembenézni, vagy ilyen hosszan egyedül lenni, nagyon szabadnak lenni, vergődni, munkát találni, reménykedni, viharban út szélén biciklit szerelni, sivatagban izzadni, tengert szagolni, hóesésben remegni, bűzölgő sajtokat örömmel enni, bankároknál, pásztoroknál vagy katonáknál lakni, és tulajdonképpen nem csinálni semmi mást, csak hagyni, hogy az élet írja a történetet, és ezáltal rengeteget gyönyörködni ebben a fantasztikus világban.

Találkozzunk a Rekettyés – SDG Pavilonnál!